A reneszánsz világra jöttét Európában sötét időszak előzte meg. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése következtében az ókori görög művészet, tudás és kultúra menekülni kényszerült. A gazdag görögök Itáliába települése következtében anyagi és kulturális fellendülés jött létre Olaszországban. Ezzel egy időben a pestis letarolja Európa több mint egy harmadát, és a negyedik, ötödik generációs tulajdonosok, a semmiből gazdaggá válva, habzsolni kezdték az ölükbe hullott javakat, melyet luxuscikkekre és a művészet pártolásra fordítottak. Ebben az időszakban jelennek meg az európai falkárpitok, a reneszánsz tapéták ősei.
A fejlett európai ízlésvilág és a belőlük készült termékek egész sora indul a világot meghódító útjára. Ez az időszak Európa számára egy fényes, felemelkedő időszak kezdete volt, melyet további nagyszerű időszak követett. Napjaink híres design ikonjai szívesen nyúlnak vissza az európai stílusokhoz az eredeti szellemiség továbbfejlesztett változataként. Megjelenik a barokk után a 20. századi retrobarokk és a 21. századi neobrutál retrobarokk, vagy a reneszánsz tapéták mai expresszionista túltengése. Készüljünk a tapéta stílusokkal az időutazásra, és fogyasszunk belőlük kedvünkre…


A reneszánsz korban, a találmányok és felfedezések korában, a kereskedők széles látóköre és önbizalma egyre növekedett. Leonardo da Vinci találmányai a fogaskerekek, a laprugó hajtású autó, a modern hadászati találmányok, az újszerű város terve, a búvárruha, repülő szerkezetek, a híres Mona Lisa kép, vagy az ember léptéke, a változó világ új irányát szabták meg.
Az új gondolatok forrásai a gyorsan fejlődő nagyobb észak-itáliai városok voltak. Az új kereskedelmi központok, mint a Velencei Köztársaság és Firenze, a paloták oldalfalainak a bevonásához kiváló minőségű drága textileket gyártottak. A luxus minőséghez hozzáadták az exkluzivitást és a falburkoló anyagok rendkívül népszerűek lettek Európában. A drága bársony, brokát és damaszt kiemelkedő gyártási minőséget ért el. Világos színeket alkalmaztak, és a virágos, arab, mór mintázat szimmetrikus kialakítású volt.
Ebben az időben a meggazdagodott tehetős polgárság és arisztokrácia a szobáikat díszes falkárpitokkal, faburkolattal, és arab mintára készített szattyánbőrrel díszítette. A magas minőségben gyártott textileket pedig tapéta falkárpitként kezdték alkalmazni. A XXI. Század ismét felfedezi a reneszánsz képi világát, és expresszionista túltengéssel teríti szobáink falára.

 
 

A barokk a tökéletesség felé, a kiegyensúlyozott harmónia felé veszi az irányt. Stílusjegyei a reneszánszból építkeznek. A barokk stílust a tökéletesség és kidolgozottság megnyilvánulása szerint lehet jellemezni.
A barokk korban, az abszolutizmus korában, egyházi és világi körökben is uralkodóvá vált a fényűzési hajlam. A katolikus egyház a barokk tökéletességét Isten dicsőségének és az anyaszentegyház felemelésére használta fel. XIV. Lajos sokat emlegetett stílusa, az európai minőség és szépség etalonja lett.
A "Napkirály" lakosztálya lett az irányadó a fényes paloták és királyi otthonok számára. Eszterházy hercegek sikeresen éltek ezekkel a lehetőségekkel a kismartoni és fertődi kastélyaikban. Az életvitelt általában a merev pompa és udvari ceremónia jellemezte. A barokkra jellemzőek a súlyos színek, az anyagában mélyített és arannyal bevont szattyánbőr tapéták, a fényűző mintázatú ívelt szalagok, és pazar akantuszlevél díszítések.
Gyakran csalóka a látszat, mert például a stukkódíszeket márványutánzatúra festették, a bútorokra festett erezet került, a birka és bárány gyapjából készült szálanyaggal utánozni kezdték a valódi selyemszálból készült textúrákat. A katolikus templomokban megfigyelhető a márványvakolatos erezett pillérek jelenléte. Magyarországon a török hódoltság után barokkban épült fel az országunk, és talán ezért is kedvelt mintája az otthonukat tapétázók számára.
Szinte minden magyar településen megtalálható a barokk jelenléte és díszítő művészete, a bakonyi kis katolikus templomtól a budapesti bazilikáig. A barokk rendkívül dinamikus, dekoratív, misztikus, látványos, és titokzatos…
Napjaink tapéta dizájnerei is szívesen dolgozzák fel a barokk mintáit és szellemiségét modern formában. A barokk Közép-Európai változata a copf stílus, amely Magyarországon sok helyen megtalálható.
 

A rokokó késő-barokk korában a fényűző és súlyos formák finomabb, és könnyedebb stílusra váltottak. Erre az időszakra az aszimmetrikus kagylómotívum, a „rocaille" volt jellemző. Görbe vonalak, kagylók, cikornyás indák, szeszélyes hajlítások, folyondárok gazdagsága sziporkázik a falak felületein.
A lakberendezés érzéki megjelenése hívogatta a rizsporos parókás hölgyeket és urakat. A világos pasztellszíneket az arany és ezüst stukkó szegélylécek finoman összefonódó indái egészítették ki. A francia és az olasz rokokó tapéták és belső építészeti elemek rendkívüli érzelmi szintre, minőségre emelkedtek.
Emellett az akkori divatnak megfelelően megjelenik a Kínai tapéta is a szalonok falán. Eszterházy szalonok kínai tapétái messze híresek voltak Európában. Az arisztokrácia és a jómódú polgárság körében a távolkeleti jellegű tapéták, a „Chinoiserie" rendkívül kedvelt volt.A kínai festési kultúra rendkívül népszerű lett az európai arisztokrácia körében. Ezek a kínai tapéták a szalonok falán a minőség és az exkluzivitás, az előkelőség kifejezői lettek.

 

A klasszicizmus a barokk ellentéteként jött létre Magyarországon és más európai országokban. A klasszicizmus a felvilágosodással együtt jelent meg. A francia forradalom vérzivatarai után az emberek ízlésvilága visszatért az Ókor tisztább formavilágához. A görög és a pompei-i római festészet elemeit, valamint a római, görög politikai berendezkedés szimbólumait, A babérkoszorúk, a dór és korintoszi oszlopok a római birodalom szellemiségét idézték. A klasszicista faldekorációra jellemzőek a függőlegesen felosztott, festett és tapétázott falfelületek. Ez a „groteszk"-nek nevezett díszítés általában egy forgástengelyre szimmetrikus.

 
Madame Raymond de Verninac portréja (1799) Napoleon Ruhavonal és frizura, rajz 1810-ből


A finom kacsok és indák, valamint a fantasztikus ismétlődő minták, a római művészetből származnak, amelyekhez egyiptomi és antik elemeket adaptáltak. Napóleon császárrá koronázásával köszöntött be az Empire stílus. Ez a stílus elsősorban az ókori világ római modelljét követi. A zseniális tüzér hadnagyból lett császár új divatot teremtett a világ számára, amivel nem csak a csatatereken hódított.


A biedermeier stílus főleg a német nyelvterületen vált uralkodóvá. Magyarországon a „TÁBLABÍRÓ” néven virágzott. A kibontakozó polgárság családias, és kényelem utáni vágya szakított a Napóleoni Császárság merev, reprezentatív komorságával. A lakberendezéssel és öltözködéssel az egyszerű, erényes életstílust kívánták kifejezni. A biedermeier tapéták a panorámás természet közeli környezetet vetítette a szobák falára.
Romantikus hangvételű életérzés jól látszik Gróf Széchenyi barátságos portréján és a galambposta nőalakkal festményen. Kedvelték a természet képeit eseményeit bemutató tapétákat is.

Az ifjú Széchenyi biedermeier kori képe Barabás Miklós: Galambposta
 

A historizmus korában a polgárság a kapitalista termelés növekvő értékteremtése következtében egyre sokasodik, és a felfelé törő rétege, az egyedileg értelmezett történelmi stílusok felé fordul. Az arányokat, mintákat és színeket egyedi módon variálták, mint ahogyan a stílusokat is összekeverték.
Ebben az időszakban a neoreneszánsz, neobarokk, neoklasszicista, és az egzotikus koloniál stílusok sokoldalú megjelenése volt a jellemző. Válogatás nélkül másolták és keverték a mintakönyveket, az úgynevezett „stílus könyveket”, melynek eredményeként kialakult a túldíszített, gondosan kidolgozott dekoratív stílus. Ez nem más, mint a Historizmus, akadémizmus. (a XIX. sz. vége, XX. sz. eleje)
Ennek az időszaknak egyik legismertebb magyar példája az Országház, ahol a neogótikus elemekre reneszánsz kupolát tett a zseniális Steindl Imre építésztervező.



A Historizmus időszaka az 1880-1920 közötti időszakra tehető. A XIX. század európai művészetében, így a tapétagyártásban is, a romantika történelemszemléletéhez kapcsolódó áramlattá nőtte ki magát. Ezt az időszakot a történelmi stílusok felújítása jellemzi. A historizmus főleg a neobarokk formák felújításában mutatkozott meg a tapéták gyártásában, melynek hatása napjainkban is érzékelhető.
Ugyanakkor megállapítható, hogy a Kapitalista Ipari Forradalom korában lendületesen fejlődött a rotációs nyomtatás, amely a nyomdai úton előállított, olcsó tapétákat mindenki számára elérhető, dekorációs fogyasztási eszközzé változtatta.
 

A szecesszió és a stílusváltás jellemezte a XX. század kezdetét. Az új generáció igényelte az élénkséget és a fényt, a ragyogást. Az organikus művészet eszköztárából kivezették a derékszöget és a szimmetrikus mintákat.
Az új, virágos díszítések lázba hozták a művészeket, építészeket és a lakberendezőket. Dübörögni kezdtek a kézműves szakmák, és megújult a kézművesség iránti tisztelet. Az organikus formák és vonalak a falakra, bútorokra, tárgyakra és a tapétákra is átterjedtek. Megjelentek a szecessziós tapéta minták.

 

Az Art Déco a legkülönbözőbb formákat és szellemiséget vonzotta az érdeklődési körébe. Sok szokatlan tapétaminta keletkezett ekkor. A mértani és organikus témákat egymás mellé rakva létrejött az absztrakt. A Német Építészek Szövetsége, a Werkbund és a Bécsi Műhely (Wiener Werkstätten) mutatták meg az utat az Új Tárgyilagosság (Neue Sachlichkeit) számára.
Az art déco stílusát egyenes vonalak és a geometriai tervezés jellemzi. Az ipar fejlődésének köszönhetően új utat választ a nagy előd, a szecesszióhoz képest. Az egyedi termékekből a tömegtermelés felé veszik az irányt. Ez nem jelenti azt, hogy minden szobában, hotelben, otthonokban, hálószobában art déco lámpával, bútorral, vagy art deco tapétával találkozunk.
Az art deco stílus klasszikussá vált, és a luxus, az elegancia kifejezője lett.


Jellegzetes art déco motívum
 
 
 



Megjelent a funkcionalizmus. A háborúk utáni arisztokratikus világ felbomlásával, és az új eszmék, új világrend megjelenésével utat tör magának. Győzött a funkcionalizmus, és győzelmével megszületik a modernizmus. A „modern világ” tömegcivilizációjának futószalagjáról legördülő generációk előre tekintettek, és maguk mögött hagyták a letűnt korok avétt világát.
A modern tapéták az új kihívásoknak megfelelően, új típusú embereknek születnek, és igazodnak az új törekvéseikhez.A Bauhaus, melynek elődei között a holland „De Stijl” mozgalom és a „Deutsche Werkbund”, a kézművesség és művészet egységét hirdette. Mintáit, szín és formanyelvét az objektív célok és a funkció alá rendelték.
A legendás Bauhaus tapétakollekció, és Le Corbusier egytónusú tapétái jelezték a festett falakat felváltó, egyszínű tapéták eljövetelét. A Bauhaus tapétáinak ismételt gyártása a Rasch tapétagyár gondozásában kerül a fogyasztók falára a 2005-ös esztendőben. A tapéta mintákat a Bauhaus Múzeum bocsájtotta rendelkezésre, a két fél megállapodása alapján.
A Bauhaus iskolát Walter Gropius alapította a németországi Weimarban. A Bauhaus stílus lett az egyik legbefolyásosabb áramlat, amely kihatott a modern építészetre és a modern design kialakulására. A Bauhaus stílus nagy befolyással alakította a művészet, az építészet, a grafikai tervezés és a belsőépítészet fejlődését. Nagy befolyással volt az ipari formatervezésre is. A Bauhaus iskola egyik kiválósága a svéd Sven Markelius designer, akinek a munkáit Európa szerte szeretik, és a modern világgal azonosítják.

 Megállapíthatjuk, hogy a belsőépítészetre, építészetre, designerekre és tapéta mintákra a Bauhaus gyakorolta a legnagyobb hatást.
 
 
A BAUHAUS alapítói Moholy Nagy Lászlóval
 


Az 1950-es években, az újjáépítés és gazdasági csoda korában, eluralkodott az újrakezdés optimista hangulata. Az állampolgárok felejteni kezdték a nehéz háborús éveket. Mozaikok, veseformájú asztalok, és egyedi lámpák, világos, fényes és finom hangulat a lakberendezésben. A Modernek művészete által ihletett szövetekben megjelennek a pasztell színek és absztrakt minták. Ezt az optimista hangulatot követték a tapéta minták is.
Az ötvenes évek nagy designerei, Arne Jakobsen designer az YPSILON, a TAPEZ tapéta mintáival nagyot alkotott. Stig Lindberg TALLIÓ és BULBOUS tapétái a modern falburkolás iskola példái. Sven Markelius PRISMA és Karl Axel Pehrson delfin mintás fekete fehér tapétái a modernség példaképeivé váltak.
 
 




Az 1960-as években érett be a gazdasági csoda gyümölcse. Az "amerikai életforma" kihatott a kultúra és életstílus minden területére. A tapétaminták egyre nagyobbá és különlegessé váltak. A lakóterek színei pedig egyre sötétebbre változtak. A diáklázadások és a Holdra szállás fordulópontot hoztak a tapéta tervezésben. Az úgynevezett "Űrkorszakban" a pop-art és op-art rikító színű és extra-nagyméretű, ismétlődő mintáival futurista lakótér és tapéta utópiák jöttek létre.
 
 

Létrejön a konstruktív funkcionalizmus. A konstruktív funkcionalizmusra a legjobban Kassák Lajos meghatározását érezzük a hozzánk legközelebbinek.
„Nem tudunk többé elhelyezkedni az adott keretek között sem a társadalomban, sem a művészetben. Nem akarunk a régiből újat komponálni. A mi korunk a konstruktivisták kora. Művészet, tudomány, technika egy ponton érintkeznek. Az új forma az architektúra.” Az 1970-es évek végéig a tapéta iránt valóságos eufórikus érdeklődés nyilvánult meg. Megnőtt a műanyag bevonatú tapéták iránt a kereslet. Megjelennek a vinyl tapéták. A tömeges lakásépítés ideális építő elemévé vált a tapéta, a gyors kivitelezhetősége és a javíthatósága miatt. A magyarországi panelprogram ideális építőanyaga lett a színes tapéta.
Az olajválsággal megjelentek a növekedés első korlátai. A RAF terrorizmus (Vörös Hadsereg Frakció) döbbenete kiváltotta a biztonság iránti fokozódó igényt az állampolgárokból. A kapitalizmus Európában megremegett.
Megjelenik a spárga, a velúr, a parafa és a fémes felületű tapéta. A poszter-tapéta rendkívül kedvelt célpontja volt az otthonukat szépíteni kívánó tapétázóknak. Az őszi erdő, pálmafás tengerpart, vidámmá tette az embereket és boldogsággal töltötte el Őket a jövőjükkel kapcsolatban. Amikor a környezetvédő mozgalmak zászlót bontottak a hetvenes évek közepétől, a szobákban eluralkodtak a sötét, tompa színek, visszhangozva a mozgalom jelszavát: „Jutát a műanyag helyett”.   

 

 

A Posztmodern időszakában folyamatosan áttörik a művészek a határokat, és új kihívásokat keresnek. Ez a modern művészekre, designerekre jellemző. Minden népnek, etnikumnak más a szépről alkotott felfogása. Sok közös tulajdonsága van a műalkotásoknak, dizájnnak, de a képi megjelenítése eltérő lehet. A nagy tapéta gyárak ezért alkalmaznak nemzetközi designer csapatokat, ahol a multikultúrális kavarodás fogyaszthatóvá teszi a különböző országok számára az általuk gyártott termékeket.

  

Az 1980-as évek óta egyre erősödik a lakberendezés iránti igény. A tapétaminták és a harsány színek átadják a helyüket a különleges felületű, világos egyszerű festett falaknak.
A német, svájci lakásbérleti hirdetések gyakran írják elő a fehérre festett, fűrészporos tapétával burkolt falakat. A középületekben, kórházakban az üvegszálas tapéta a meghatározó. A kilencvenes évek elején Lagerfeld, Sipek, Mendini, Thun és sok más híres tervezőművész fellépett ezen tendenciák ellen. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy a kilencvenes éveket a kreatív festési eljárások jellemezték. Ezt mi sem példázza jobban, mint a fűrészporos tapéták hihetetlen népszerűsége a társadalom minden rétegében.
 
Fűrészporos tapéták
 

Az ezredfordulót követően óriási változás következik be. A film- és reklámipar által kezdetben provokatív elemként használt színes, mintás tapéta meghatározó lesz. A retró minták és az ornamentális tapéták ismét divatba jöttek. A digitális nyomtatási technológiának köszönhetően most először jelenhettek meg a tökéletesen egyéni tapétaminták.
 


Létrejön a dekonstruktivizmus absztrakt irányzat, amely különböző anyagok (fa, tégla,üveg, vas, cement stb.) alkalmazásával a tömegek és formák viszonyát jeleníti meg. A geometrikus formákat helyezi előtérbe ez az áramlat. Erre az időszakra jellemző tapéták jelennek meg a szobák, iskolák, diszkók, munkahelyek, hálószobák falain…

A dekonstruktivista művészek azok, akik a tárgyak ábrázolásában erőteljesen hangsúlyozzák a szerkezeti összetevőket, a tereket és a síkokat. Ezeket a művészeket a funkcionalizmus jellemzi, és munkájuk következtében a modern ipari formatervezés kezdeményezőjévé válnak.
 

Az alkotó ember évszázadok óta mindig törekedett lakókörnyezetének otthonosabbá tételére. Az igényes falfelületek, belsőterek kialakításánál a tapéta és a harmónikus környezet mindig meghatározó volt.